"A nagypap�mat szerettem a legjobban e zord vil�gon. �s most � is elhagyott. Utolj�ra, hal�la napj�n �tny�jtott nekem egy kagyl�s nyakl�ncot, amit eg�sz �let�ben mag�n�l hordott. �n elfogattam, meg�g�rve neki, hogy meg�rz�m, �s mindig hordani fogom. �m akkor m�g nem tudtam, hogy a sors teljesen m�st tartogat sz�momra..."

Most gondolhatn�d, kedves olvas�, hogy egy hagyom�nyos t�rt�netet olvashatsz most itt, de t�vedsz. Sosem szerettem a kisz�m�that� k�nyvet, �gy ez sem az. M�g magam sem tudom, hogy mi lesz ennek a v�ge, de az biztos, hogy teljesen m�s, mint amit most elk�pzelek...

Arr�l sz�l a t�rt�net, hogy van egy l�ny, aki im�dja a tengert. A nagyapj�val is mindig err�l a rejt�lyes helyr�l besz�lgettek. Viszont � meghalt, �s �gy a f�szerepl� l�ny el�gg� elhagyottnak �rezte mag�t. Azt k�rte a sz�leit�l, hogy ne mondj�k le ez�rt a tengerparti nyaral�st, mert azzal sem lenne jobb. Ez�rt elmennek Horv�torsz�gba, viszont az els� napon is t�rt�nik valami olyan, amit soha sem v�rt volna a f�h�s�nk. Az adriai tengeren kal�zok t�madtak arra a haj�ra, amivel mentek. Mindenki lemenek�lt, kiv�ve a l�ny, meg az el�g nagysz�j� h�ga, Tilly. Viszont a kal�zokkal �zletet k�t�ttek. Egy �rt�kes t�rgyat kellett adniuk nekik, �s cser�be �letben hagyt�k �ket. Sajnos nem volt m�s v�laszt�sa, �t kellett adniuk a f�ltve �rz�tt nyakl�ncot a gyilkosoknak. De meg�g�rtette vel�k, hogy visszahozz�k az elk�vetkezend� egy h�tben. De a v�rva v�rt haj� nem �rkezett meg. A l�ny teljesen bep�nikolt, amikor megtudta, hogy a kal�zokat elfogt�k, �s ki akarj�k v�geztetni. Viszont (mint mindig) most is csak a balszerencse tal�l r�, ugyanis a kal�zok elrabolj�k, �s a testv�r�vel zsarolj�k. Amikor kider�l, hogy Tilly nincs is fent a kal�zhaj�n, akkor m�r csak k�t dolgon t�ri a fej�t a l�ny: Megtal�lni a nyakl�ncot �s elsz�kni a haj�r�l. De vajon mindez siker�l neki? �s ki is volt a nagyapja tulajdonk�ppen?

T�lem ne k�rdezz�tek, m�g �n sem tudom...:P

Hamarosan felrakom az els� r�szt, v�rj�tok nagyon!!

Sibill