Viszl�t!

Hajnalodik. Az �j leple alatt felcsillan egy f�nysug�r.
Egy kiszabadult l�lek s�v�t a sz�lben a hal�l ut�n.
A l�gy szell� simogatja, a durva es� csapkodja,
De � m�r nem �rzi ezt, � egy l�lek, egy boldog angyal.

Ellens�gei �nnepelnek, csal�dja meg siratja
Mindent �rez, de mindezt m�r csak t�volb�l l�tja, hallja.
H�l�san elmosolyodik, ahogy kijut a f�nyre
De legbel�l szomor�, mert otthagyta, akiket szeret.

M�g visszafordul egyszer, len�z, �s leveti mag�t,
M�g utolj�ra, hadd l�thassa a szerettei arc�t.
Mindenki s�r. Gy�szba borul a vil�g, szinte �rzi.
A szeme szinte k�nnyezik. �zvegy�t �t�leli.

A n� zokog, mik�zben a halott nev�t s�hajtja,
Mellette egy l�ny �ll, � neki az egyetlen t�masza
A sok fekete ember egy l�nyk�nt eml�kezik vissza,
Im�dkoznak, �gy hi�nyzik a halott, mint m�g soha.

A n� remeg� ajkakkal egy im�t mormol el.
"L�gy boldog n�lk�lem is, dr�ga f�rjem, nem feledlek el."
Egy, majd k�t k�nnycsepp gurul le a n� meztelen v�ll�n.
M�g egy �lel�s, cs�k, majd a l�lek �r�kre elsz�ll.
Az �zvegy elmosolyodik, s elhagyja a sz�j�t

Egy rem�nyteli, szomor�s�got feledtet� sz�: Viszl�t.

U.i.: Ezt egy szerettemnek �rtam, aki itthagyott minket, elment, �s soha se j�n vissza, �n viszont tudom, hogy mindig itt lesz velem, �s mindent megteszek, hogy b�szke legyen r�m. Mert igaz�n szerettem.