Rovarballada 1.

 �dv�z�llek, kedves olvas�. Az �n mes�m nem egy �tlagos, unalmas, sz�zszor feldolgozott t�rt�net, de nem �m. Ez a kis sz�sszenet a dr�ga bar�tomr�l, avagy a lak�t�rsamr�l, Henik�r�l, a molyr�l sz�l. Igen, j�l l�tod, nincs itt semmif�le el�r�s. Miel�tt d�h�sen kil�pn�l a WordPad-b�l, �s elmondan�l mindennek, olvass bele, �s ut�na �t�lj meg. Ha m�sok a szerelm�kr�l, a haverokr�l, egy nem is �l� szem�lyr�l, egy kuty�r�l �rnak, addig �n mi�rt nem v�shetn�m pap�rra a molyom t�rt�net�t? Ugye, ilyen sz�gb�l megk�zel�tve nem is olyan furcsa? Nos, nem is szapor�tom a sz�t, kezdem is az elej�n.

 Henik�t tavaly ismertem meg, m�rcius 12-�n. Az �sszegy�jt�tt p�nzemb�l ki tudtam venni egy el�g kis takaros lak�st, nagy �r�m�mre. Amint bel�ptem az ajt�n, m�ris el�m rep�lt, mintha �dv�z�lni akart volna. Els�nek nagyon felm�rges�ltem, hogy m�ris ellept�k a lak�somat a molyok, de r�j�ttem, hogy � az egyed�li lak�ja. Ak�rh�nyszor hesegettem el, mindig visszasz�llt a kezemre, �s a nagy, fekete szemeitvel engem p�szt�zott. Akkor, abban a szent minutumban j�ttem r�, hogy milyen udvariatlan voltam. � �lt itt t�bb ideje, az � csal�dja, �n meg csak �gy berontottam hozz�, �s meg akartam �lni. Bocs�natk�r�s ut�n eld�nt�tt�k, hogy egy�tt fogunk lakni, mint k�t lak�t�rs. �gy sosem voltam egyed�l. De el�g volt a t�rt�nelmi visszatekint�sb�l, kezd�dj�n a r�la sz�tt t�rt�net teljes kibontakoz�sa....

 Henike velem volt. Minden �r�ban, minden percben, mit otthon t�lt�ttem. Evett az els� saj�t f�zt�mb�l, mit a mag�ny sarkallt ki bel�lem. De miket is besz�lek! N�la jobb t�rsas�got keresve sem tal�lhattam volna. Meghallgatta az unalmas besz�demet, amit egy f�iskolai el�ad�somra �rtam; �s nem hagyott fak�pn�l.
 Bele sem gondoltam, mennyit tett �rtem, milyen j� t�rsam volt... eg�szen addig, am�g meg nem ismertem egy l�nyt a f�iskol�n, Dorotty�t. M�r akkor �reztem, hogy valami nincs rendben, amikor bel�ptem a bej�rati ajt�n, el�reengedve a vend�gemet. Henike nem mutatkozott eg�szen addig, am�g el nem ment Dorottya egy kiad�s besz�lget�s ut�n. Amikor f�radtan becsuktam az ajt�t a l�ny ut�n, Henike el�r�ppent a fotel m�g�l, majd a doh�nyz�asztalon foglalt helyet, m�lyen a szemembe n�zve. Sz�rakozottan r�k�sz�ntem, de ez oly sokat �rt, mintha a falnak besz�ltem volna.


 Tudhattam volna, hogy akkor rontottam el mindent! Vagy ink�bb csak el�seg�tettem az �let term�szetes lefoly�s�t?

J�p�r napig nem l�ttam viszont Henik�t. Az iskolapadban �lve akarva-akaratlanul is �lland�an t�r�keny sz�rnyai �s hatalmas bog�rszemeinek k�pe t�nt fel lelki szemeim el�tt. Vajon mi t�rt�nt vele? �trep�lt a szomsz�dba, �s a l�gyfog� �ldozata lett?
Olyan megk�nnyebb�lt s�haj sosem szaladt ki a sz�mon, mint amikor megl�ttam az ablakn�l Henik�t! Amilyen gyorsan csak tudtam, odasiettem hozz�, vigy�zva, nehogy sz�vinfarktust kapjon szeg�ny. Amit az el�z� p�r h�napban megtanultam, az az, hogy a molyok idegbeteg j�sz�gok, �s vigy�zni kell, nehogy egy hirtelen mozdulatt miatt asztm�s reakci�t csikarjunk ki bel�l�k.
A legnagyobb meglepet�s viszont ez ut�n j�tt. Henike nem volt egyed�l.  Egy nagyobbacska, sunyi szem� alakot hozott haza, akit eddig m�g sosem l�ttam. � volt Sanyi, az �jszakai moly. M�r az els� pillanatt�l kezdve tiszta sz�vb�l gy�l�lt�k egym�st. Pr�b�ltam Henik�vel besz�lni, hogy egy ilyen sr�c nem illik neki, de nem hallgatott r�m. Mintha haragudott voln valami�rt...m�gis mi�rt? Tettem ellene valamit? V�letlen�l r��ltem, vagy m�r egyszer�en megunta az unalmas besz�deimet, �s a t�rsas�gomat? Ezernyi k�rd�s mer�lt fel bennem, de egyikre sem kaptam v�laszt. F�jt, hogy ennyire elt�volodtunk a dr�ga lak�t�rsamt�l, de ilyen az �let. A bar�tok j�nnek-mennek, nyomot hagyva a sz�v�nkben.
M�g a bar�tn�mnek, Dorotty�nak is besz�ltem err�l, mert azt akartam, tudjon az �sszes h�lyes�geimr�l. Azt hittem, el fog �t�lni, de helyette meg�rtett, �s mes�lte, hogy neki is van egy h�zikedvence, Poki, a p�k. M�r azt tervezgett�k, hogy bemutatjuk Pokit �s Henik�t egym�snak, de v�g�l r�j�tt�nk, hogy Poki ink�bb lehets�ges men�k�nt n�zne szeg�ny kis molyomra, mintsem bar�tra.


 Napok teltek el, m�g megb�k�ltem a tudattal, hogy lak�t�rsam nem szingli t�bb�. Kicsit k�nyelmetlen �rz�s t�rt r�m, ak�rh�nyszor benyitottam a szob�mba. Arra gondoltam, tal�n kopognom kellene, hogy ne legyek illetlen...
Egyik este k�l�n�s dolog t�rt�nt. �ppen zuhanyoztam, amikor a r�snyire kinyitott ajt�n berep�lt Sanyi. Kicsit fesz�lyezve �reztem magam, ami�rt nem volt rajtam ruha, de a macska r�gja meg, f�rfiak k�zt ez nem annyira k�nos. Letelepedett a zuhanyr�zsatart�ra, �s hal�lt megvet� b�tors�ggal t�rte, hogy n�h�ny k�sza v�zcsepp el�ztassa a barna porral lepett sz�rnyait. K�t sunyi szeme most valahogy l�gyabban n�zett, mint m�skor. Szem�ben megb�n�s �s bocs�natk�r�s t�kr�z�d�tt. Biztosra vettem volna, ha apr� l�bai elb�rn�k, feh�r z�szl�val r�ppent volna be a f�rd�szob�ba. Nem vagyok haragtart� t�pus, sz�val ez a gesztus t�bb volt nekem, mint el�g.

 Pontosan nyolc nap m�lva fedeztem fel egy igen l�nyeges dolgot, m�ghozz� n�h�ny mikroszk�pikus goly� k�p�ben. Az �r�asztalom �s a fal k�z�tti r�sbe voltak gondosan elrejtve, napf�nyt�l v�dett helyen. Els�nek azt hittem, biztos p�r elk�borolt porszem, �s les�p�rtem �ket. Akkor bukkant fel Henike, �s szinte nekem t�madt. Elkezdett k�r�zni k�r�l�ttem, mintha m�rges lenne r�m. Lesz�llt a kis porcic�kra, �s meg voltam gy�z�dve r�la, hogy m�g tal�n s�rt is. V�gre leesett nekem is. �pp most gyilkoltam meg az im�dott Henik�mnek �s Sanyinak a gyerekeit. Nagyon rosszul �reztem magam, �s egy�tt gy�szoltam vel�k hossz� �r�kon kereszt�l, addig, am�g Henike megint lerakott p�r l�rva-kezdem�nyt. Ki is alak�tottunk egy minimoly-sarkot, ahol biztons�gosan nevelhett�k a gyerekeiket.

Nem is volt addig semmi baj, am�g hossz� gondolkod�s ut�n elhat�roztuk Dorotty�val, hogy �sszek�lt�z�nk. Nagy taruma volt az eg�sz 110 tag� molycsal�dnak. Igaz, a nagyobb molyok m�r �pp szedel�zk�dtek, hogy �j otthont szerezzenek maguknak, de m�g �gy is k�r�bel�l 80 moly a nyakamon maradt. De nem is ez a legrosszabb, hanem Dorotty�nak pedig egy eg�sz p�korsz�ga van, pokival az �len, �s ha a k�t faj �sszecsap...v�r fog hullni.
Nem tudtam, mit tegyek. �ssze voltam omolva... de Henike nem hagyta, hogy m�g jobban bele�ssam magam a szomor�s�g m�ly g�dr�be. A kezemre �lt, r�m szegezte a kedves tekintet�t, meglibbentette a szempill�it, majd b�ztat�lag nyaldosni kezdte a kezem. R�j�ttem, hogy meg kell pr�b�lnunk.
Dorottya �tj�tt, egy nagy dobozzal egy�tt. �sszeh�vtam a moly-�llom�nyt, �gy mindenki k�r�l�tt�nk repdesett, amint a szoba k�zep�re raktuk a dobozt, leguggoltunk, �s kiengedt�k a p�kokat is. A picit egym�sba kapaszkodtak, �s f�l�nkken pillantottak k�rbe, mik�zben Poki, �s Pokin� r�nk meredt, mintha azt k�rdezt�k volna: "Most meg mi�rt kellett ide hoznotok minket??"
Dorotty�val mind a ketten nagyon izgultunk, �s rem�lt�k, nem lesz semmi baj, �s b�ke lesz a h�zban. Henike, Sanyi m�g�tt lesz�llt Poki �s Pokin� el�, onnan m�regett�k egym�st, gyanakv�an.

 N�h�ny percig mozdulatlanul farkasszemet n�zett a k�t �llatfaj. Szinte tapintani lehetett a fesz�lts�get a leveg�ben.
Hirtelen megindultak a p�kok. K�ny�rtelen�l meneteltek a molylepk�k ir�ny�ba. �ri�si z�rzavar kerekedett, amit m�r nem lehetett megakad�lyozni...
 A nagyobb molyok ijedten felr�ppentek �let�ket �vva a p�kok hal�loszt� cs�pr�g�i el�l. A pechesebbek a l�mp�ba rep�ltek, ahol porr� �gtek, majd �lettelen�l hulltak al� a nemr�giben �jralakkozott parkett�ra. A f�rg�bb p�kok azonnal lecsaptak a rep�lni nem tud�, kisebb molylepk�kre, �s kegyetlen�l felfalt�k �ket. A legt�bb p�k felm�szott a falra �s a 90�-os lejt�t biztos�t� b�torokra, ahol a naivabb molyok tart�zkodtak. A nyolcl�b�ak �tj�t leszakadt sz�rnydarabok �s �zeltl�bak k�vezt�k ki.
 Dorottya els�rta mag�t, �t�leltem. A bord� pl�sssz�nyegre n�ztem, ahol az el�bb m�g Henik�t �s f�rjeur�t l�ttam. Megd�bbent� k�pek t�rultak a szemem el�. A h�s moly vad anyatigrisk�nt v�delmezett n�h�ny l�rv�t, amit r�gebben egy kis padl�m�lyed�sbe gy�m�sz�lt. Ekkor megt�rt�nt a trag�dia...

 Egy nagyra n�tt kasz�sp�k hossz� mells� v�gtagj�t kereszt�ld�fte Henike apr� rovarsz�v�n. Sanyi elkeseredetten r�pk�d�tt a p�k feje k�r�l, de nem sok�ig. �t is utol�rte a v�gzete. A kasz�sp�k nemhi�ba kapta nev�t: egyik l�b�t a sok k�z�l kaszak�nt meglibbentve lenyeste Sanyi fej�t. A rovar teteme k�t darabban a porba hullt.

�gy �reztem, valami kihal bel�lem.
L�ttam a kis holttest�t, de nem fogtam fel, hogy meghalt. Hogy mind a ketten meghaltak.
K�zben a molyok csapatot alkottak, �s kezdt�k sz�tcinc�lni a p�kokat. Hatalmas csata d�lt, aminek egyk�nnyen nem lehet v�ge, ezt mindenki tudta, de �n nem akartam tudom�sul venni. Fel�lltam, �s etr�ltetett l�p�sekkel a szekr�nyemhez mennem, �s el�kotor�ztam a m�r vagy egy �ve nem haszn�lt rovar�rt�t. Lep�ccintettem a kupakj�t, ami akkora csattan�ssal �rt f�ldet, hogy minden �llat r�m szegezte a figyelm�t.
 - Mi�rt...kellett...ennek...megt�rt�nnie? - k�rdeztem, de nem kaptam v�laszt. - Sajn�lom - s�hajtottam, �s az eg�sz szob�t bef�jtam, nem kegyelmezve sem p�koknak, sem molyoknak. - Nincs sz�ks�g�nk r�tok!!! - Dorotty�ra n�ztem. Ott �lt Poki mellett, akinek a molyok sz�tcinc�lt�k a l�b�t, �s k�t m�terr�l lehaj�tott�k. M�r nem �lt. K�nnyek sz�ktek a szemembe, de nem hagytam abba a sz�rny� �rt�st. Majd, mikor rajtunk k�v�l m�r csak holttestek fek�dtek szertesz�t, �sszegy�jt�tt�k �ket, �s eltemett�k a h�z v�g�be, tisztess�gesen. �t�leltem Dorotty�t, m�g � keservesen zokogott.
 - Nincs semmi baj. Minden rendben. - nyugtatgattam, �s bevezettem a h�zba. Hi�ba volt v�rengz�s, nem voltam szomor�. R�j�ttem, hogy nem csak az emberi term�szet ilyen... vagy �ppen t�l�nk tanult�k meg ezt az ellens�ges viselked�st, nem tudom. Henike, Sanyi, Poki, Pokin� �r�kk� a sz�v�nkben �l tov�bb, a gyerekeik meg, amik megmaradtak, n�lunk mindig otthonra tal�lnak, harc n�lk�l.
Abban a h�zban, az ivad�kokat kiv�ve, t�bb� soha nem fogunk �llatot tartani.

Yamana �s Sibill
Saj�t irom�nya!XD