Fagyos felismers
Minden egyes pillanatban reztem, Itt jn mr az n igazi vgzetem. Szerelem dlt, aztn fagyos felismers, Mikor rjttem, hogy mese ez az rzs.
Vgig hazudtl, eltemettl, megsirattl, Sosem tudtam mirt, de knnyesen ringattl. S arcon csaps volt az a zord sz, Mely elhagyta az ajkadat, s ml,
Eksztzisba vezet nma sikolyok, Minden, a lelkem, az rzsem elhagyott. Szvem ketttrt, majd egyszer egybeforr, De addig is, krlek vigyzz r, s ,
Majd egyszer visszatrek mosolyogva, Mert lek, s lni fogok, okosodva, S gondolva azokra, akik segtettek, De tudd, az n szvem, rkre a tied.
Sibill
|