Zuhany

Az ajt� kiny�lt, �s egy �rny esett be a kicsiny helyis�gbe, majd becsukta maga ut�n, �s a falnak t�maszkodott, mik�zben k�nnyes pillant�sa a szemben l�v� falra t�vedett. Kezeit �k�lbe szor�totta, fogai csikorogtak, mik�zben kintr�l hangos ord�t�sokat lehetett hallani. A l�ny nagyokat l�legzett, majd kib�jt a puha �s meleg pulcsib�l. A t�k�rh�z ment, �s onnan k�mlelte mag�t, azt a t�r�keny testet, ami hirtelen meg-megr�zk�dott, libab�r�s lett, de nem a hideg miatt, b�r a kis szob�ban nemigen f�t�ttek t�len. M�g lejjebb vetk�z�tt, �s m�r csak a hossz�, g�nd�r barna haja takarta el selymes b�r�t. M�g mindig a nagy, rideg t�kr�t b�multa, benne a saj�t hasonm�s�t. N�hol k�k-z�ld foltok tark�tott�k h�feh�r test�t, amiket most �vatosan meg�rintett. Egyenletes mozg�ssal a k�dhoz l�pett, �s hagyta, ahogy a forr� v�z �t�ztassa a test�t. F�jt, �getett, de ez szinte semmi volt a lelki s�relmeihez k�pest. A habok szel�den nyaldost�k a l�ny t�rd�t, �s a kez�t, mik�zben az elny�lva csak az el�tte l�v� �sz�gyertya pisl�kol� f�ny�t n�zte, mintha csod�latos jelent�ssel b�rna. A haj�t direkt nem k�t�tte fel- hagyta, hogy a hull�mos tincsek szel�den a v�ll�ra csap�djanak. Egy halk s�hajjal lentebb tolta mag�t, �gy, hogy a v�z ellepje a fej�t is, csak az arca �rintkezzen a hideg �s nyirkos leveg�vel. Hi�ba volt a helyis�gben 40 fok, �s fojtogat� p�ratartalom, � m�gis h�v�snek �rezte. Mikor lassan a felsz�nre t�rt, megl�tott egy r�gi, poros j�t�kot a k�d melletti kis dobozban. Kivette a t�rgyat, �s hossz� ideig csak az l�tezett sz�m�ra. esz�be jutottak a r�gi eml�kek, amikor vadul j�tszott, semmivel se t�r�dve, �s nem ismerte az �let n�hai s�t�t oldal�t. Ism�t �sszeszorult a sz�ve, de gyorsan let�r�lte k�nnyeit. V�gt�re is nem lehet gyerekes, nem s�rhat ilyenkor. Szinte er�ltetett mozdulatokkal �lt fel, �s a samponj��rt ny�lt. K�r�l�tte a habok t�ncot j�rtak, �gy eltakarva a szem�rmes l�ny csupasz test�t. Egyenletesen v�gigmassz�rozta a fejb�rk�m�l� habot a haj�n, hogy egyik vizes, h�bortos sz�l se maradjon ki. Mikor ezzel a m�velettel v�gzett, ism�t h�trad�lt, �s a kinti zajokat leste. Szinte teljesen elhalkultak, p�r mad�r h�vogatta a sz�rk�letet, de ezeket kiv�ve teljesen kihalt volt minden. Ism�t teljesen elmer�lt a habokkal tark�tott v�zben, hogy lemossa a vegyszerrel d�s�tott l�tty�t a haj�r�l. A tincsei er�tlenek, sz�lk�sak voltak, �s az eg�sz hajkorona �gy festett, mint a felduzzadt szem� gazd�ja: r�mesen. Mikor ezt megpillantotta a t�k�rben a l�ny, eszeveszett temp�ban a balzsam�rt kapkodott, ami ennek k�vetkezt�ben leesett a m�rv�nypadl�ra, �s sz�tfolyt a tartalma. A l�ny egy indulatos �tlettel vez�relve felkapta a tubust, �s a haj�t v�gigsim�totta a ragacsos padl�n. Fel�llt, majd az egyik szekr�nyen sorakoz� sz�zas pap�rzsebkend�h�z ment, vizes �s habos testtel, boszork�nyfrizur�val. A ki�ml�tt balzsamot felh�g�totta egy kis v�zzel, �s gyorsan felt�r�lte a tartalm�t. A m�rv�ny h�l�san csillogott, amint a l�ny egy halv�ny mosollyal visszat�rt a h�vogat�an meleg k�dba, �s onnan n�zte csod�latos remekm�v�t. V�g�l fel�llt, �s lezuhanyozott, hogy lehet�leg a legt�bb irrit�l� szennyez�d�s lej�jj�n a b�r�r�l �s a haj�r�l, hogy v�gre az nyugodtan ragyoghasson. Egy meleg, puha t�r�lk�z�be csavarta be mag�t, majd ism�t belen�zett a t�k�rbe. A vizes tincsei belecsap�dtak az arc�ba, de m�r nem remegett, �s nem is t�nt olyan elesettnek. B�tor�t�an mag�ra mosolygott, �s valahogy mintha a v�z kisz�vta volna az �ssze rossz, pesszimista �rz�s�t, �s �j energi�val t�lt�tte fel. Tet�t�l-talpig bekente mag�t pihentet� kr�mmel, majd kil�pett az �lomvil�gb�l a kegyetlen val�s�gba. Nagy leveg�t vett, �s egyenesen a szob�ja fel� ment, nehogy bele�tk�zz�n b�rkibe is. Persze ez elker�lhetetlen volt, mert az apja m�r ott v�rta az ajt�ban.
 - Ugye, nem is volt rossz egy kis zuhany? Mi�rt kell emiatt mindig csal�di botr�nyt kre�lnod? - k�rdezte ep�sen, mik�zben ell�kte mag�t a falt�l, �s a l�nya el� l�pett.
 - Nem, nem volt rossz, apa. - felelte lehajtott fejjel a l�ny, �s elsuhant a f�rfi mellett, mint a hal�l, olyan nesztelen�l �s gyorsan.
 - �lt�zz fel, �s kopogj a szob�mn�l. V�rni foglak. Any�dnak egy sz�t se. - felelte sokkal kim�rtebben, szigor�bban, majd meg sem v�rva a v�laszt, elindult a l�pcs�n. A l�ny a szob�ja k�zep�n �llt, a t�k�r el�tt, onnan n�zte mag�t, azt a testet, ami olyan �rtatlanul festett, m�gis, megannyi borzalmat �llt m�r ki.
�s m�gis ez a k�l�n�sen �rny, aki napr�l-napra megf�rd�tt, majd levonult a mostohaapja szob�j�ba, rend�thetetlen�l �llt, figyelve a vil�g mozzanat�t, b�nat�t, �r�meit, ami oly t�vol �llt t�le, m�gis �gy tett, mintha �t�rezn�, �s tudn�, mit jelent ez a sz�: csal�d.
 - Vajon nagyon furcsa, hogy nem szeretek mostan�ban f�r�dni? - veszi fel az apj�t�l kapott feh�rnem�t, �s les�t�l a sz�l�k h�l�szob�j�hoz.
 - Gyere be. - sz�lalt meg a f�rfi a halk kopog�st hallv�n - M�r v�rtalak, mi tartott ennyi ideig? Csukd be magad m�g�tt az ajt�t. - a l�ny p�r pillanatig t�tov�zott, majd, mint mindig este, halkan bel�pett a s�t�t helyis�gbe, �s mag�ra csukta a nagy, aranybarna, d�szes mot�vumokkal d�sz�tett ajt�t, ahonnan egy hang sem sz�r�dik ki.