Ha koszt�l csillog a tested, be�llsz a zuhany al�, ami tiszt�ra mossa elgy�t�rt v�gtagjaidat. Kellemes a v�zcseppek �de �rint�se, ahogy szembe�llnak a s�t�ttel, a rosszal, �s csup�n a kellemes �rz�s marad. Felfriss�l a b�r, �s ahogy a meleg leped�be becsavarod magad, te is megk�nnyebb�lsz. �, mondd, mi�rt nem lehet a lelk�nket is ilyen m�don megtiszt�tani a szennyekt�l? Mi�rt nem lehet a gondolatainkat kif�nyes�teni, hogy csup�n a j� dolgok jussanak az esz�nkbe? A f�l�nkb�l mi�rt nem lehet elt�r�lni a gonosz mondatokat, amik n�ha-n�ha felcsend�lnek benne, nyugalmat nem hagyva nek�nk? Olyan sz�p is lenne, ha beter�thetn�m a sajg� sz�vemet egy otthont ad� puha pl�ddel. Tal�n akkor nem dobogna ennyire. �s nem fojtogatn� a torkom.
De hamar r�j�ttem a v�laszra, amit tal�n mindig is tudtam, de csak most vil�gosodott meg bennem.
A l�lek megtiszt�t�sa a s�r�s, amikor az aranycseppek v�gigsz�ntj�k pirosod� arcod, ahogy az izmaid g�rcsbe r�ndulnak, �s �v�ltve adod ki a f�jdalmat. Azut�n k�nnyes szemmel magad el� bambulsz, �t�leled a tested, �s hirtelen minden olyan k�nny�nek t�nik.
Ez�rt sose feledd: A s�r�s is olyan fontos dolog, mint a nevet�s. Mindkett� k�nny�t a lelkeden.