Hogy miért csináltam meg ezt a modult? Egyszerű a válasz. Mert hiába fekete honlap, én mégis a legpesszimistább emberekből is nevetést akarok kicsikarni. Nem csak szeretnék, akarok. Hiszen mi ronthatná el jobban a békés életünket, mint a szülők állandó rikácsolása avagy a tanárok felesleges kérdései?
Ha megkérdeznék tíz diákot, tuti, hogy 9(maradjunk a reklámos fajtáknál:P) lányt vagy fiút a szülei idegesítik a legjobban, és miattuk van sokszor rossz kedve. Meg tudom, érteni, hiszen én is néha bajban vagyok ezzel a kérdéssel. Mit kezdjek a szüleimmel? Ha buliba akarok menni, nyolcra hazahívnak, állandóan beszólnak, kritizálnak, és ha még ők a hibások, akkor is rád kenik az egészet. Ilyenkor legjobb az, ha valakinek ki tudod önteni a szívedet. Jó ha van egy nagyobb testvér, vagy egy barátnő, de a napló is levezeti a felgyülemlett feszültséget. Ha én ideges vagyok, akkor igazán tombolok, és szinte mindent meg tudnék semmisíteni. Ilyenkor átkoslatok a nővéremhez, vagy ha épp nem ér rá, akkor versbe foglalom az érzéseimet. Ezek után boldogabb vagyok, hiszen megkönnyebbültem, és még egy újabb remekművel is gazdagítottam a gyűjteményem.^^
Legtöbbször a szülők nem tudják elfogadni, hogy felnőttünk, és ők meg megöregedtek. Meg is tudom érteni... az egyik pillanatban még húsz éves vagy, a szerelmeddel mész moziba vagy vacsorázni, a másik pillanatban pedig ott ülsz a nappaliban, miközben a gyereked ki sem dugja az orrát a szobájából, és ha te mész oda, leordibálja a fejedet. Nem mintha ők nem lettek volna PONT ugyanilyenek, de ezt már elfelejtették.
Sok tiniújság azt írja, hogy próbáljunk békét kötni a szüleinkkel, és megérteni őket. De mi a fenének, ha ők nem teszik meg ugyanezt?? Nekem szerencsém van, mivel a tesóm letaposta előttem az utat, és már tudom, hogy mivel vehetem le apát a lábáról...nekem mindig azt tanította, hogy... Fogadjam el az ő álláspontját, és bólintsak rá, ha még teljesen másra gondolok. Vissza"feleselés", avagy megvédeni magamat, az tabu. Egy mondat kell: Bocsi, apa, igazad van, máskor vigyázok!-és egy ölelés. Persze ez sokszor nehezen megy...de úgy gondolom, a családi béke fontosabb, mint fellázadni azok ellen, akik igazán a legjobbat akarják nekem. Viszont ennek vannak hátulütőei is. Például nehéz megvédenem magam, és inkább nem mondom ki azt, amit érzek. Ezért sokan néznek félénknek és gyávának, de rájöttem, hogy így nekem is jó. Kerülöm a konfliktusokat, és így sokan szeretnek. Viszont van egy pár nagyszájú kis csíra, akik azt hiszik magukról, hogy ők a primadonnák...:P
Gondolom neked is vannak ilyen történeteid...nem is kevés. Ezért mondom, inkább fogadd el, amit mondanak, bólints rá az igazukra, ha azt akarják. Amíg nem vagy nagykorú, ők ítélkeznek feletted. Utána nyugodtan beperelheted őket...^^"
Viszont ha még nekik nem is mondod ki, ami a nyelved hegyén van, írd ki vagy mondd ki magadból!
Ha nincs kinek elmondanod, hát meséld el nekem! Én szívesen meghallgatlak!;)
És sose feledd: akármilyen rossz pácban vagy, mindig van annál pokolibb...gondolj azokra, akiknek nincs szüleik, és megbecsülöd azt, amit te kaptál. Nem vagy egyedül, nyugi!:)
És ami a tanárokat illeti...nos, hasonlítanak a szülőkhöz. A fiatalok sok puskázási trükköt ismernek, és azt hiszik, hogy mindent tudnak, ugyanakkor az idősebbeket a tapasztalat segíti. Vannak olyan tanárok, akik eleve utálnak, másoknak csak nem tetszika stílusod, a hajad vagy a ruhád...viszont lehetsz te a kis kedvenc valamelyik órán. Ez rajtad meg a tanárodon múlik. Mindig ezt mondogatták nekem: Az első benyomás a legfontosabb...! Viszont ez nem mindig így van. Bárhogy is, próbáld megkedveltetni minden tanárral, de ne nyalizz, mert azt a diáktársaid sem bírják...Egyet tehet ilyenkor az ember: Vesz egy nagy levegőt, és szünetben megkeresi a tanárt, és elbeszélget vele. Ha ez nem jön be, nos...akkor vár az igazgatói, kedves. Őszintén sajnálom...
Miből veheted észre, hogy a tanárod nem bír?
- Állandóan téged felelted, és hiába mondtál el mindent helyesen, akkor sem adja meg a jó jegyet.
- Midig rád szól, kritizál, és az egész osztály előtt lealáz
- Szinte süt a szeméből a gonoszság
- Ezzel a magatartással csak téged "tisztel" meg
De vannak olyan tanárok, akik eleve utálják a gyerekeket. Ilyenkor az egész osztály életét pokollá változtathatja. Az ilyenekkel jobb, ha nem tűzöd össze a bajszod, és csendben meglapulsz a sarokban. Hiába mondanád el, hogy mi bánt, nem érdekelné. Sajnos ilyenek is vannak...
Hogy tudsz változtatni ezen?
- Sehogy!XD
- Mutasd azt, mintha érdekelne az anyag
- Jelentkezz gyakran
- Készülj fel mindig az akkor következő anyagból, így tudsz majd válaszolni a kérdéseire
- Légy optimista beállítottságú, hadd érezze, hogy te szeretsz tanulni és suliba járni
- Beszélj a tanároddal!
- Csinálj pluszmunkákat
- Végy vissza a sminkből vagy a kihívó ruháidból, sok tanárnál már ez is elég!
Sok sikert!