D�h�s voltam. � akkor is a n�v�rem. Tudom, hogy m�g visszat�r. Csak b�znom kell benne. Rem�lem.

�tk�zben ki nem tal�ln�tok, hogy ki v�rt a sarkon! Nan�, hogy egy idi�ta v�mp�r! R�mt�madt, de �n sim�n kiker�ltem. Majd egy akkora r�g�st m�rtem r�, hogy szeg�ny kifek�dt. A l�bamba a d�h�met adtam bele. �gy m�r jobban �reztem magamat egy kicsit, b�r a v�mp�rr�l ezt nem mondhat� el...
Majd a falhoz szor�tottam a besti�t.

• Mi�rt �ld�zt�k? - k�rdeztem komoran

• Sz�vetkezt�l Starggal. Ezt sosem bocs�tj�k meg neked! - mondta a v�mp�r elcsukl� hangon

• Kik?....tal�n.... - ekkor eszembe jutott az este, amikor v�mp�rr� tettek – �k akartak meg�lni? - erre � elmosolyodott. Ezzel feld�h�tett, �gy akkor�t �t�ttem az arc�ba, hogy m�g az �n kezem is megf�jdult. Hallottam a csontok reccsen�s�t, �s a ki�lt�s�t. �s amikor v�gre al�bbhagyott az �v�lt�ssel, ism�t k�rd�re vontam. - Nos, most ink�bb besz�lj, �s ne vigyorogj!

• Nem hittem volna... - n�zett r�m. Az arca v�rzett, m�g a szem�b�l is �ml�tt a v�r.

• Mit?

• Azt mondt�k, sokkal vesz�lyesebb vagy, de �n nem hittem neki. De m�gis Cristall a testv�red.

• M�r nem! - �reztem, hogy mindj�rt b�g�k. De v�g�l le�ll�tottam magam. �n nem vagyok a tes�m �rny�ka!

• Akkor is, sokkal er�sebb vagy. Amikor ezt mondt�k, elnevettem magam. Most m�r tudom, hogy igazuk volt.

• KIKNEK?

• Az ellens�geidnek. - majd becsukta a szem�t – V�gezz velem, mert nem tudsz meg t�bb titkot.

• Pedig egyet akkor is tudni akarok. - ism�t kinyitotta a szem�t. F�radt volt az arca, elgy�t�rt, f�jdalmas. Hirtelen bel�m�tl�tt a felismer�s. �rzelem n�lk�l sz�troncsoltam a fej�t. Nem ilyen voltam r�gen. Vagy ez volt mindig is az igazi �nem? Nem, az lehetetlen! Nem, nem �s nem!!!

• Nem mondhatok el t�bbet.

• Meg akarok halni. - ny�gtem ki. � �rtetlen�l n�zett r�m. - Mondd el, hogy hol tal�lom a nyughely�t, �s elmegyek oda. Elmegyek, �s bossz�t �llok. Ez a v�gzetem.

• Hi�ba vagyok v�mp�r, nekem is vannak �rz�seim. �s nem....

• �gy is meg fogok halni. Na, mondd m�r, k�l�nben itt hagylak szenvedni! - � lehajtotta a fej�t.

• Rendben. Itt van alul, a csatorn�ban. - lassan elengedtem, majd el�vettem a kar�t.

• K�sz�n�m. �s ne f�lj! V�rj meg a pokolban! - ezzel bel�d�ftem a hegyes �gat. � feljajdult, �s porr� lett. Porb�l lett�nk, porr� lesz�nk. Milyen igaz. - ezzel elraktam a kar�t, �s egyenesen a csatorn�hoz mentem.

Lassan felemeltem a f�m iz�t. Nem tudtam, de nem is �rdekelt a neve. El�g k�nnyen ment felszedni, �gy azonnal leugrottam. Egy kisebb �ce�nba ugrottam, ez�ltal vizes lett mindenem. Vagyis a nadr�gom sz�ra. Szeretek t�lozni. Ez isteni adotts�g.
Ahhoz k�pest, hogy meg�ltem egy v�mp�rt, nem volt lelkiismeret-furdal�som. Lehet, hogy elsz�llt a lelkemmel egy�tt. Ki tudja.
Egyre beljebb hatoltam. A b�z facsarta az orromat, �s nem mertem elk�pzelni, hogy miben j�rk�lhatok. Ekkor jutott eszembe, hogy m�g nem ettem. Most hogy �gy belegondolok, jobb is. Kezdtem �lmos lenni, �s f�radt. Egy v�mp�rnak is kell aludnia, k�ny�rg�k!
Nagyon hal�lv�gyam lett. Holnap ilyenkorra m�r lehet�leg nem fogok �lni. Igen, sz�p voltam, er�s, de kegyetlen, �s ez sehogy sem tetszett. Vajon mi�rt �bresztett fel Starg? Mert az biztos, hogy nem csak az�rt, mert hasonl�tottam r�. Ilyen �nzetlen egyetlen v�mp�r sem lehet. Kellett lennie valami magyar�zatnak. �s hamarosan megtudom. Az �letemet adom ez�rt az inform�ci��rt.
Mozg�st �szleltem a h�tam m�g�l.

• Tudom, hogy ott vagy, nem kell elb�jnod! - erre kiugrott egy magas, sz�ke haj� v�mp�r

• Ki vagy te?

• Vezess a f�n�k�dh�z. - �rtetlen k�k szemp�r n�zett r�m. Nagyot s�hajtottam.

• A Vez�rhez. Tudod, akit�l a parancsokat kapod.

• Nem vagyok h�lye.

• Pedig annak n�zel ki. - majd hozz�tettem – akkor elviszel?

• Meg fogsz halni.

• Szerinted nem tudom? - n�ztem r�. Minden v�mp�r ilyen betoji?

• Rendben, te akartad – majd egy kis cs�nd ut�n ism�t megsz�lalt – idi�ta.

• Tudom. - megint �gy n�zett r�m, mint aki sz�rnyeket l�tott. Ennyire f�lelmetes lenn�k? Igen, a sz�vegemet sokan dics�rik, de az�rt ez t�lz�s!

• Gyere. - ezzel el is indult. �n meg k�vettem.
  Hamarosan egy ajt�hoz �rt�nk. Ott m�g h�trapillantott.

• Biztos be akarsz menni?

• Nem. De musz�j, �gyhogy....

• Furcsa l�ny vagy.

• Tudom. - mosolyodtam el. Erre kinyitotta a kaput, �s mindketten bement�nk. A nagy terem s�t�t volt, csak egy-k�t f�klya �gett. K�z�pen egy nagy tr�nt fedeztem fel. M�rv�nyburkolatos volt, a h�tt�mla aranyra festve. K�be gy�m�ntok d�sz�tett�k. Rajta pedig egy fekete alak �lt. A sz�vem a torkomban dobogott. Na, ezt is meg�ltem. Amit�l a paplan alatt rettegtem, most el�ttem �ll. Legsz�vesebben elfutottam volna, de ehhez m�r k�s� volt.
  Jobb oldalon megl�ttam... a hal�lomat. Azt a v�mp�rt, aki meg�lt! Teh�t t�l�lte! Starg biztos az�rt nem mondta el nekem, mert att�l f�lt, hogy megkeresem. Na, most itt �llt velem szemben, �s vigyorgott. A d�h ism�t eluralkodott rajtam. Bossz�t akartam �llni, ami�rt t�nkre tette az �letem.

• L�m, ism�t tal�lkozunk. - sz�lalt meg

• Mocsad�k! - n�ztem r�. Az �sszes haragom �s f�jdalmam benne volt ebben az egyetlen sz�ban.

• Csak nem te vagy Amely? - k�rdezte a tr�non �l�.

• De, ennyire ismert lenn�k?

• Meg�lted az egyik v�mp�runkat.

• �nv�delem volt.

• Az mindegy.

• Nekem nem. - az alak levette a csukly�j�t. Alig hittem a szememnek! Egy n� volt az! Fekete haja hasonl�tott az eny�mhez, b�r neki sokkal hosszabb volt. Z�ld szeme macsk�ss� tette az arc�t. A haja eltakarta az egyik szem�t. R�mmosolygott, �gy kil�tsz�dtak a hegyes szemfogai. Nem viszonoztam a kedves gesztust. Franc fog r� mosolyogni, amikor az egyik embere �lt meg! - Mi�rt akarsz meg�lni? - k�rdeztem t�le v�g�l

• Egy v�mp�rvad�sz testv�re vagy, meg sz�vetkezt�l egy l�zad�val. - mosolygott

• P�rsze, �s k�pzeld, elmentem a holdra, �s ki�rtam oda, hogy „le a v�mp�rokkal!”!!! Ja, �s m�g volt egy kuty�m. Tal�n � is tett valamit ellened, amir�l nem tudok? Mert a sorsomat nem �n v�lasztottam!!!

• Tudom. - lehidalok! Elmondatta velem ezt a baromi sok mondatot, de persze el�re tudta, mit fogok mondani!

• Akkor?

• Tudtam, hogy vesz�lyt jelentesz. De most mi�rt j�tt�l ide?

• �gyis tudod.

• T�vedsz.

• Akkor j�. � miatta lettem v�mp�r. - mutattam a gyilkosomra - Ezt nem fogom megbocs�jtani, de gondolom ez t�ged nem zavar. Hogy tudd, �n.... - itt elakadtam. Mit is akartam mondani? Mi a francot? Nem tudom. Itt vagyok, �s nem tudok mir�l besz�lni. Ez nem sokszor esett meg velem az elm�lt �vekben. - ...v�mp�r lettem. Ami nem akartam lenni. Soha. �s nem �rdekel, hogy most milyen harc folyik, engem hagyjatok ki bel�le, vil�gos???

• �g�rem, hogy most m�r nem fogsz emiatt ideges lenni. - mosolygott gonoszul. Tudtam, hogy mit jelent ez. B�lintottam. Majd eszembe jutott valami. Cristy mindig azt mondta: Amikor �gy �rzed, hogy v�ge van a harcnak, a csata csak akkor kezd�dik. Milyen igaz. Most t�nyleg meg akarok halni? Dehogy! Nem adom olcs�n az �letem!

• M�g tal�lkozunk. - k�ldtem neki egy cs�kot, �s gyorsan kifutottam. Tudtam, hogy k�vetni fognak. A lehet� leggyorsabban akartam elmenni. De ahogy felnyitottam a vasiz� fedel�t, �reztem, hogy f�st�l�k. Kint m�r felj�tt a nap. L�ttam, ahogy a v�mp�rok �ld�znek. Gyorsan kiugrottam a t�z� napra, �s megpr�b�ltam fedez�ket keresni. Futottam haza, amennyire csak tudtam, de tudtam, hogy nem fogom kib�rni. M�r nem �reztem a karomat, �s az irt� nagy f�jdalomt�l fel�v�lt�ttem. Lassan lerogytam a hideg padl�ra. �sszeg�mb�ly�dtem, mint egy macska, �s pr�b�ltam nem ny�sz�teni. Akkor viszont hirtelen nem f�st�ltem tov�bb. A nap elb�jt az egyik felh� m�g�. H�l�san feln�ztem, majd ism�t fut�snak eredtem. Otthon anya kis�rt szemekkel v�rt r�m. Amikor megl�tott, ism�t s�rva fakadt.

• Mi a baj? - k�rdeztem, majd eszembe jutott, hogy eg�sz �jszaka nem voltam itthon.

• Hol volt�l? - kiab�lt. Majd el�j�tt apa is, m�g d�h�sebben. Kellett ez nekem? Mi�rt nem haltam meg?

• Sehol. Most elmegyek!

• Nem m�sz sehova, kisl�nyom! - �v�lt�tte m�r apa is. Karon fogott, �s felpofozott. Nem is �reztem meg.

• Cristy itthon van?

• Hogy mersz r�la k�rdezgetni????!!!!? - erre m�g egyszer felpofozott.

• H�, apa! Nem is tudod, hogy mi t�rt�nt! - nyugtatgattam, de hi�ba

• HOGY LEHETSZ ILYEN? NEM SZ�GYELLED MAGAD?

• De igen. Viszont nem tehetek r�la. - erre elr�ntottam a kezem. Anya m�g jobban s�rt, apa �v�lt�tt. �n meg ott vakultam meg, mivel a f�ny beles�t�tt a szemembe.

• MI?????

• Hagyj�tok m�r abba! Majdnem meg�ltek, �s itthon meg ez fogad! - ekkor mindketten abbahagyt�k az ordib�l�st.

• Hogyan? - k�rdezte apa

• Meghaltam, de egy v�mp�r fel�lesztett, �s �gy v�mp�r lettem. De most meg kell keresnem Cristyt! - ekkor mindketten leb�nultak. - Mi a...

• Hol volt�l? - k�rdezte Starg. Mellette volt a n�v�rem.

• Semmi k�z�d hozz�! Egy�bk�nt nem �lted meg a hal�lom okoz�j�t, �s tal�lkoztam egy v�mp�rn�vel, aki a Vez�r vagy kicsoda.

• MI??? - mint egy k�rus.

• De elmenek�ltem, b�r majdnem elp�rologtam a napf�nyt�l.... - ekkor Cristy odaj�tt hozz�m, �s meg�lelt.

• Annyira hi�nyozt�l! Soha t�bb� ne menj el, vil�gos?? nagyon f�ltettelek! - elmosolyodtam

• Tudom. - Cristy sosem hagyna el. Ezt j�l tudtam. H�rman fogunk szembesz�llni azzal a gonosz n�vel, �s megkeser�li, hogy r�m mert t�madni! K�t v�mp�r �s egy h�h�r mindenek felett. Egy �j tril�gia. Hm.... nem is olyan rossz!