- �dv a val� vil�gban, Taisuke. - hallottam Daichi hangj�t - Itt nem az nyer, aki a j�. - fel�lltam, de m�r nem volt a kezembe a fegyver. H�tr�bb l�ptem, �s pr�b�ltam kih�zni magam.

- Biztos... - kaptam el� egy zsebk�st, ami a k�t�semben volt, egy elrejtett helyen, megp�rgettem az ujjaim k�r�l, c�loztam, majd eldobtam. Daichi jobb kez�be bele�llt a penge, amit �n egy vigyorral nyugt�ztam. Tudtam, ez pont el�g, hogy elvesz�tse az �nuralm�t, �s meg�lj�n. V�gre.

Felszisszent, majd egy er�s r�nt�ssal kih�zta a karj�b�l a k�st, �s a f�ldre dobta. Ott �lltunk, egym�ssal szembe, v�rva, hogy a m�sik elinduljon. � kezdte. Hirtelen elt�nt, �s miel�tt b�rmit is tehettem volna, el�ttem termett, �s belel�tt az am�gy is l�ktet� l�bamba. A f�jdalomt�l t�rdre estem, �s v�rtam az utols� csap�st. Viszont a v�rva v�rt hal�l nem j�tt el. Daichi a hajamn�l fogva felemelt, ami-valljuk be- kurv�ra nem tetszett, de m�g cs�polni sem tudtam.

- Azt hiszed, nem tudom, mit akarsz? �llj fel. - engedett el, �s el�g sok energi�mba ker�lt, hogy ne essek ism�t t�rdre - Most pedig tov�bb megy�nk, ha akarod, ha nem. �s csak akkor �llunk meg egy k�rh�zn�l, ha k�ny�r�gsz... - vigyorodott el �nel�g�lten, majd megfordult, �s elindult - Rem�lem nem akarod, hogy a k�vetkez� v�rosban m�sz�rl�st v�gezzek miattad...
Kif�jtam a leveg�t. M�g egy-egy l�p�s is rengeteg energi�mat vette ig�nybe, �s minden mozdulatom ut�n szinte ord�tani tudtam volna. Egy id� ut�n, amikor el�gg� lemaradtam Daichi m�g�tt, h�trapillantott.

- Mi van, csak nem b�rod a f�jdalmat? - k�rdezte ep�sen

- Nem mondtam volna, hogy mazochista vagyok? - s�hajtottam inger�lten. Ez�rt kiny�rom, az h�t ziher, csak �ljem t�l a mai napot...
A kijelent�semen elvigyorodott, majd gyorsabban kezdett el l�pkedni. Egy ideig m�g b�rtam, �gy gondoltam, ez volt az �ra az el�bbi h�z�somnk. Vagy az �letemet mentem, vagy a becs�letemet, �s ennek nagy �ra van. Kurv�ra nagy �ra.
Hirtelen egy pillanatra els�t�t�lt minden k�r�l�ttem. Meg�lltam, �s h�trapillantottam. Az utat, ahonnan j�ttem, egy v�kony, v�r�s cs�k mutatta. �gy l�ttam, kezdek a v�rvesztes�gt�l rosszul lenni. Sz�val ez volt a terve Daichinek. �tl�tott rajtam. A rohad�k. �gy gondolta, a megfelel� b�ntet�s sz�momra, ha �n �l�m meg saj�t magam, lassan, k�nl�dva. Ezer k�sz....
Egy pillanattal k�s�bb viszont �reztem, ahogy elvesztem az egyens�lyom, �s elter�l�k a f�ld�n. Majd els�t�t�lt minden.

- A rohad�k! - �ltem fel hirtelen, vagyis megpr�b�ltam, kev�s sikerrel. Hirtelen k�h�g�sroham j�tt r�m. Miut�n egy liter v�rt szerencs�sen kih�nytam, meg b�rtam mozdulni, persze sokkal �vatosabb voltam, mint azel�tt. Az orvos mormogott valamit, mik�zben kiment, majd v�gre �lvezhettem az egyed�ll�tet. K�r�ln�ztem a helyis�gben: egy hagyom�nyos k�rh�zi szoba k�nyelm�t �lvezhettem, de szerencs�re nem lettek szobat�rsaim. Els�nek fel sem fogtam, hogy ker�lhettem ide, de egy kis agytekerget�s ut�n eszembe jutott.

- L�tom, fel�bredt�l. - sz�lalt meg hirtelen valaki, az ajt� �rny�k�ban. �sszerezzentem, �s r�szegeztem a tekintetem. Daichi volt az. F�jdalmasan felny�gtem, mert m�g a nyakizmom is g�rcsben �llt. Nem is el�kszem, mi�ta nem sebes�tettek meg �gy.

- Aha. - mondtam v�g�l. Hossz� cs�nd telepedett le a helyis�gre. Nem volt kedvem besz�lget�st kezdem�nyezni, �gy hallgattam. A nagy "csevejt" egy ismer�s hang szak�totta f�lbe. L�ttam elsuhanni az ajt�m el�tt, �s rem�ltem, nem vesz �szre. Rem�nykedtem, hogy nem j�n be, nem ord�tja majd a nevemet, �s nem besz�l a titkunkr�l.

Sajnos nincs szerencs�m.

- Taisukeeeee!!! - gurult be a szob�ba, tol�kocsival, hatalms vigyorral az arc�n - H�, cimbora, r�g tal�lkoztunk! Hogyhogy itt! - n�zett v�gig rajtam - Te j� �g, �tg�zoltak rajtad, vagy mi?

- Aoto, k�rlek, ne... - sz�laltak meg a fejemben a v�szharangok. L�zasan gondolkoztam, mit k�ne most csin�lnom, de az agyam nem fogott.

Aoto egy r�gi ismer�s�m volt. R�viden: � volt a hat tagb�l az egyed�li, aki t�l�lte a poklot, �gy, hogy mindenki halottnak hitte.

K�t �vvel ezel�tt t�rt�nt, �gy eml�kszem. Persze voltak okai is, de most csak az a l�nyeg, hogy beker�ltem egy t�rsas�gba, akit�l mindenki f�lt a gimiben. Itt kezdtem el �lvezni azokat az �rtatlan cs�nyeket, amit a tan�rokkal �s a di�kokkal tett�nk. El�gg� kellemes id�szak volt, am�g a "vezet�" ki nem tal�lt egy eszes tervet. �ll�t�lag nemr�gen egy el�g profi gyilkol�s banda mer�szkedett a mi ter�let�nkre, �s ez egy�tal�n nem tetszett nek�nk. Hallottuk, hol t�boroznak: egy sz�p kis vill�ba. Sok felk�sz�l�s ut�n �gy gondoltuk, ideje l�togat�st tenn�nk erre a bizonyos helyre. �n m�r r�gebben is szerettem a pisztolyokat, de csak hobbiszinten. Sose gondoltam volna, hogy akkor elszabadul a pokol. Kider�lt, hogy az a banda profi b�rgyilkosokb�l �llt, �s mikor ezt megtudtuk, m�r nem volt az az isten, ami elengedett volna minket. El�ttem �lt�k meg h�rom bajt�rsamat. Ott j�ttem r�, hogy meg fogok halni. Tennem kellett valamit. R�viden annyi, hogy el tudtam a b�rgyilkost int�zni, hogy hogyan, azt m�g �n sem tudom. Aoto elmenek�lt, ott hagyott egyed�l, �s emiatt csak r�m meresztettek v�rszemet a gyilkosnak a bar�tai. De �gy gondoltam, nem �rulom be, m�gis csak haver volt. Fura, de most is pr�b�ltam v�deni, de � nem vette a lapot, mint anno. Nem akartam, hogy Daichi megtudja, ki �, k�l�nben meg fogja �lni, vagy ami m�g rosszabb: � is b�rgyilkos lesz. M�g az k�ne nekem!

- Mi a baj? - nem vette �szre az �rny�kban �ll� idegent. h�lye, mint volt.

- Semmi, csak menj m�r el! - sziszegtem, �s a fejemmel �szrev�tlen�l Daichi fel� b�ktem. Nem vette az ad�st.

- Persze. Mikor legut�bb tal�lkoztunk, nem n�zt�l ki ilyen...f�sultan...

- T�ged sem k�t�ztek egy tol�kocsira... - v�gtam vissza - Kimenn�l?

- �gy kell k�sz�nteni egy r�gi bar�tot? - hajtotta oldalra a fej�t. Baj lenne, ha lenyakazn�m?

- Van k�ped ilyet k�rdezni? - borultam ki. Ak�rhogy is, a dr�ga bar�tom, kire feln�ztem, el�rult, �s ott hagyott, egyed�l, n�gy hulla felett, hogy magam oldjam meg a probl�m�imat. M�gis mit v�r? Hogy a nyak�ba ugrok, �s halomra cs�kolgatom? K�rem....

- Ugyan, Tai! Ne legy�l m�r ilyen! F�tylat r�! - a feje �gy j�rt, hogy a sz�ke, tincsei szinte minden m�sodpercben egy teljes k�r�vet tettek meg, m�g azt hittem, a szem�vege minden mozdulat�ra pattog az orr�n. Vid�m, mosolyg�s figura volt, b�r vesz�lyes.

- F�tylat r�??? - torn�ztam fel magam �l� helyzetbe - J�, rendben, de akkor t�n�s! - mutattam a kij�rat fel�. �szrevettem, hogy j� gyorsan tudok gy�gyulni, gondolom, a testem m�r megszokta az el�g fura helyzeteket. De ez nekem csak j�.

- Mi�rt menjek el? Agg�dok �rted! - vigyorgott, �s szinte �rz�d�tt az ir�nia hagymaszag� lehellete a mondataiban.

- Kopj le. - feleltem, komolys�got er�ltetve az arcomra, de � m�g mindig ott csaholt k�r�l�ttem, mint egy kutya. Nagyszer�. A bolh�it meg �tadja nekem.

- Gonosz vagy, hallod? Az�rt sem megyek el, sajn�lom. - fonta �ssze a k�t karj�t - Am�gy mi �js�g? M�r nem t�madnak r�d b�rgyilkosok? - azt hittem, megfojtom, de komolyan.

- Pszt! Kussolj m�r, te idi�ta! Ez nem a legmegfelel�bb hely a... - szimpl�n leintett. Ha nem lenn�k enynire nyugodt term�szet�, szerintem sz�vrohamban haln�k meg. Hm...nem is olyan rossz hal�l...v�g�lis jobb, mintha sz�tlyuggatn�k a testedet goly�k z�por�val...

- Ki a fen�t �rdekelne egy ilyen r�gi t�rt�net? M�g ki is ordib�lhatn�m a vil�gnak, hogy h�, �n vagyok az a sr�c, aki k�t �vvel ezel�tt t�l�lte a b�rgyilkos-t�mad�st Taisukeval egy�tt! - nevetett, de l�ttam, ahogy Daichi szeme vesz�lyesen megcsillan. �reztem, hogy gyorsan v�get kell vetnem ennek, k�l�nben Aoto meghal.