K�pni-nyelni nem tudtam, annyira gyorsan t�rt�nt minden. Els�nek m�g ott �lltam, szemben a f�-f� muffonnal, majdnem kiny�r�dtam, de h�la a szar egyens�ly�rz�kemnek, Sz�pen oldalba r�gtak, s �gy eltany�ltam, mint egy b�ka, majd szinte azonnal f�be harapott Henry.

- J� volt�l, Taisuke. - engedett meg mag�nak egy �nel�g�lt vigyort Daichi - Sikeresen v�ghezvitted a tervem fel�t, de meghagytad a f� attrakci�t nekem.

Mit is mondtam nem r�gen? Nem fogok �gy t�ncolni, ahogy Carol f�ty�l? Nos, t�nyleg nem �gy tettem, ahogy �, hanem ahogy Daichi akarta. Sz�vbemarkol�an pancser vagyok.

- Kir�ly! - feleltem jegesen, de m�r nem is figyeltem magamra, csak a k�r�l�tt�nk felhalmozott fegyveres emberk�kkel. K�rbevettek minket, �s parancsra v�rtak. H�h, milyen ironikus, hogy hi�ba v�rj�k a "t�z" felki�lt�st, m�r r�gen nem besz�l a f�n�k.

- Meg�ltem Hanryt... - kezdett bele a mondand�j�ba Daichi, mik�zben r�m n�zett, �s elvigyorodott - ...�s Carolt is egyben. Nincs f�n�k�t�k t�bb�. Most megtehetn�m azt, hogy �n �lln�k a hull�k hely�be, de ink�bb ezt mondom: - a hangja �leter�sen, szinte vid�man csengett - Mindenki menjen a maga �tj�ra, aki nem akar t�bbet gyilkolni, az szabad, aki meg igen, az folytassa az �ld�kl�st egyed�l. Vagy van valaki, aki meg akar halni? Az nyugodtan l�j�n. - komorodott el. H�ly�k lettek volna L�ni, j�l tudta ezt. A f�rfiak �s n�k egym�s ut�n tett�k el a pisztolyaikat, b�lintottak, majd sz�tsz�ledtek. - �gess�tek fel a h�zat! - mondta az utols� parancssz�t egy kis id� ut�n az ottmaradt embereknek Daichi, majd fel�m ny�jtotta a kez�t. Most kiv�telesen elfogadtam, b�r nehezemre �llt fel�llni. Mindk�t karomat megl�tt�k, �s az egyik l�bamat is sz�tlyuggatt�k, s�t, a r�gi sebek is felszakadtak a hirtelen mozdulatok miatt, ami k�sz �lvezet volt. �gy �reztem magam, mint egy f�lig elrohadt zombi. Valahogy az volt az �rz�sem, hogy �gy is n�ztem ki.

- Az ad�som vagy. - vigyorgott a k�pembe.

- Egyez�nk meg d�ntetlenben. - s�hajtottam f�sultan, mivel az adrenalin szint a lehet� leggyorsabban p�rolgott el a szervezetemb�l. M�g odaj�tt egy ismer�s arc, eg�szen pontosan Lizbeth, akivel nem r�g tal�lkoztam a lak�s�n. K�sz�netet mondott, hogy kiszabad�tottam ebb�l a pokolb�l, �s v�gre az lehet, aki mindig is akart: prostitu�lt. Mit ne mondjak, jobban �r�ltem volna, ha ezt az inform�ci�t nem osztj�k meg velem.

- �gy l�tom, te nem tudod s�r�l�sek n�lk�l meg�vni az �leted. Gyakorolnod kell m�g. - Daichi nem firtatta az el�z� t�m�t, ami�rt h�l�s voltam, de v�g�lis nem lepett meg. Ez az �n �letem, nem az �v�. Miel�tt v�laszolhattam volna, leintett�- Gondolom m�sz vissza az egyetemhez, tanulni, �s tisztess�gesen dolgozni. De rem�lem, m�g tal�lkozunk.

- Megmondom az �szint�t, �n meg rem�lem, hogy nem. - engedtem meg magamnak egy vigyort. V�gt�re is t�l�ltem, hallj�tok, T�L�LTEM!! J�, igaz, nem kellett sok ahhoz, hogy ott hagyjam a fogam, de eddig is csak egy hajsz�l v�lasztott el a hal�lt�l. Kezdem megszokni. Persze amit Daichi mondott, az szent, �s igaz; megyek vizsg�zni, ami rem�lhet�leg k�nnyebb lesz, mint az el�bbi action, �s f�jdalommentesebb, �s keresek egy j� kis munk�t, ahol rem�lhet�leg egyszer sem kell fegyvert fognom a kezembe. B�r lehet, hogy vad�sz leszek.

- Most jobb, ha ism�t megl�togatod az oly szeret� k�rh�zat, �s egy ideig nem �llsz l�bra. - Igaz, v�gt�re is m�r csak k�nyveket kell b�jnom, �s el�g p�nzem van ahhoz, hogy p�r h�napig, esetleg egy �vig mindent ki tudjak fizetni.
Most gondoltam bele, hogy nem is �rzek lelkiismeret-furdol�st a sok �ldozat miatt, s�t, nincs semmi rossz �rz�sem, csak a f�radts�g, meg a f�jdalom, ami, b�r nem vagyok mazohista, baromira j�l esett.

- J� �tlet! - s�hajtottam el�gedetten. V�gre nem lesz kor�n kel�s, nem kell majd a sok nyugtat�-cigi �s k�v�, �s hamarosan a fegyvereimet is csak az egyik szekr�nyben fogom titkon �rizni, mint a m�lt egyik darabj�t. - Olyan �rz�sem van, mintha valamit elfelejtettem volna... - fordultam Daichihoz, aki csillog� szemekkel n�zte a f�lig le�gett h�zat.

- M�gis mit? Meg�lt�l mindenkit, �s kiszabad�tott�l sok olyan embert, mint te. M�gis mi a fen�t akarsz m�g? - igaza volt. M�gis mit felejthettem volna el? Szerintem csak nem tudtam felfogni, hogy ennyire hamar v�get�rt ez a r�m�lomnak t�n� h�t. A m�kusker�k meg�llt, �n meg, igaz, egy kicsit �sszet�rve, de ki tudtam j�nni bel�le. ugyanezt haszn�lta Mana is a t�rt�net�ben, gondolom t�lem vette. Majd megk�rem, lehet�leg ny�rasson ki a t�rt�net�ben, hogy ne keltsen min�l nagyobb visszhangot. Hogy meg tudom-e gy�zni, az csak t�lem f�gg.

- Basszus! Ez nem j�! - �t�ttem a tenyeremmel a homlokomra, �s �gy majdnem hanyatt estem, de most nem �rdekelt ez a l�nyegtelen f�jdalom.

- Mi a gondod megint? Elfolyt a magzatvized, vagy mi? - l�tsz�lag el�gg� irrit�lhattam Daichit, mivel � m�r a kocsija ajtaj�t nyitogatta, hogy elh�zhasson innen.

- Man�val mivan?? Elmentek �rte a b�rgyilkosok, nem? �s �k nem tudj�k, hogy Carol meghalt! Tal�n m�g oda�r�nk!

- V�rj csak egy percet! Hogy �rted azt, hogy "oda�r�NK"? Ez az �n kocsim, �s max. a legk�zelebbi k�rh�zig viszlek.

Heh, csak azt hiszi. Mintha a sebeim nem is v�rezn�nek, �gy ugrottam a vezet��l�sre, kikapva Daichi kez�b�l a kulcsot.

- V�laszthatsz: vagy itt maradsz, tov�bb gy�ny�rk�dni a t�zben, vagy j�ssz velem. - ind�tottam be a motort. P�r percig csak n�m�n farkasszemet n�zt�nk egym�ssal. Olyan volt, mint egy apa-fia p�rbaj, b�r most kiv�telesen nem tudtam eld�nteni, ki az "apa".

- Na, kotr�dj a helyemr�l. - s�hajtott megad�an - De nem fogom megmenteni a kiscsajt, vil�gos? - �tpatkoltam az any�s�l�sre, majd k�nyelmesen h�trad�ltem.

- Nem is akarok t�bb ad�ss�got. - vigyorogtam, majd elkezdtem a sebeket �jrak�t�zni, b�r a goly�k nem moccantak, �s �n meg nem vagyok annyira profi, hogy �jjal ki tudn�m hal�szni �ket a h�somb�l, �gy ink�bb csak el�ll�tottam a v�rz�st.

Ki tudja, tal�n ezen a napon�h�rom legyet is �t�k egy csap�sra.

�

Oh, Istenem, k�sz�n�m, hogy az emberek feltal�lt�k a f�jdalomcsillap�t�t! R�mes, megsz�nhetetlen f�jdalom lepte el a testem, amit csak n�gy Advillal vagy mivel tudtam csillap�tani, de �gy �gy �reztem magam, mintha besz�vtam volna. El�g keservesen tudtam mozgatni a v�gtagjaimat, mik�zben a nyakam eg�sz �t sor�n g�rcsben �llt, �s az egyik f�lemre se hallottam tiszt�n. Pech.

Viszont legal�bb m�sban szerencs�m volt. ott �llt, a szok�sos szamara-�ll�ssal Mana a buszmeg�ll� el�tt, f�jdalmas arckifejez�ssel. Azonnal meg�lltunk �tellenben az utca m�sik oldal�n, majd kipattantam/avagy h�sz percig er�lk�dve, �s sziszeg�st nem sajn�lva feltorn�ztam magam �ll� helyzetbe. A buszmeg�ll�ban csak k�t ismeretlen, napszem�veges alak �llt a l�nyon k�v�l.

- Mana! - mentem �t az �ttesten, �s, b�r tudtam, hogy Daichi k�vet, akkor sem voltam nyugodt. Ha megl�tnak, vagy �n, vagy Mana lesz hulla. Mit ne mondjak, egyiknek sem �r�ltem volna.

- Taisuke! - vidult fel az arca, ahogy megl�tott. Heh, csak nem �nel�g�lten vigyorgok?

Persze a mosoly azonnal lehervadt az arcomr�l, amikor l�v�seket hallottam. M�r �gy �t m�terre voltam a l�nyt�l, m�g f�lig az �ton, �s ism�t csak a szerencs�mnek k�sz�nhettem, hogy nem maradtam fej n�lk�l. Vagy csak a b�rgyilkos a b�na.

A m�sik Man�t vette c�lba �s l�tt. El�kaptam a fegyverem, �s azonnal kil�ttem azt, aki r�m l�tt, Daichi meg v�gzett a m�sik faszival. J� lenne, ha ennyivel meg�szhatn�m.

Persze egyb�l r�j�ttem, hogy Daichi pont azt v�rta, hogy a l�nyt kicsin�lj�k, csak ut�na akart l�ni. Biztos volt abban, hogy meghal a csaj.

- Fek�dj! - �v�lt�ttem rekedten Man�nak, aki a hangomt�l �sszerezzent, �s hasrav�g�dott. A legt�bben ilyenkor megk�rdezt�k volna: �s m�gis mi a franc�rt koszoljam be a ruh�mat? Na, � nem tette, persze �gy is eltal�lta a v�ll�t, de nem a sz�v�t.

- J�l vagy? - szaladtam oda hozz�. J� k�rd�s, mi? De most mi a francot mondjak neki?

- Persze, remek�l. - sziszegte, mik�zben a k�rmei belev�j�dtak a v�ll�ba. J�, szerencs�re nem t�rt�nt nagyobb baj, mint amire sz�m�tottam. Seg�tettem neki fel�llni, �s be�lni a kocsiba.

- �s a hull�k? Azt itt hagyjuk? - direkt nem hoztam fel az el�bbi t�m�t.

- Mi�rt, meg akarod tartani �ket eml�kbe? A kuty�knak is kell valami. - �lt be a kocsiba vigyorogva Daichi. A v�rvesztes�gt�l m�r nem l�ttam rendesen, de megk�nnyebb�lve gondoltam arra, hogy m�r csak egy c�l�llom�s l�tezik: a k�rh�z.